...
Code Block | ||||
---|---|---|---|---|
| ||||
package kocsma; public class Main { public static void main(String[] args) { // Ide fogjuk írni az alábbi programrészleteket } } |
A // kezdetű sor helyére kell írni az alábbiakban megemlített programrészleteket, majd az F6 gomb megnyomásával futtatni tudjul a (helyesen megírt) programot.
...
A boolean típust akkor használjuk, ha egy eldönthető kérdésekre adott válasz csak igen/igaz vagy nem/hamis lehet, a boolean ugyanis nem képes a talán vagy a nem tudom válaszokat értelmezni. A C/C++ nyelvektől eltérően egy boolean típusú változó értéke csak a true vagy a falseértéket veheti fel, a számszerűen jelzett értékeket nem képes értelmezni.
...
Code Block | ||||
---|---|---|---|---|
| ||||
boolean igaz = true;
boolean hamis = false;
boolean válasz;
válasz = igaz; |
Vannak olyan műveletek, amelyek természetszerűleg booleanértéket adnak eredményül:
...
...
Code Block | ||||
---|---|---|---|---|
| ||||
válasz = 9 < 3; System.out.println(válasz); |
...
válasz = 3 < 10; System.out.println(válasz); |
...
Az első esetben false (hamis) eredményt kapunk, hiszen a kilenc nem kisebb, mint a három; a második esetben az eredmény true (igaz), hiszen a három kisebb, mint a tíz.
A példában említett true és false literál, vagyis a nyelvbe épített és értékkel bíró fogalom. Láthatunk továbbá több deklarációt és értékadásokat is - ezekről később több szót ejtek.
...
A byte típust akkor célszerű használnunk, ha nulla közeli egész számokkal számolunk, hiszen értéktartománya mindössze a -128 és a 127 közötti számokra érvényes:
...
Code Block | ||||
---|---|---|---|---|
| ||||
byte szám;
szám = 12;
szám = -12;
szám = -128;
szám = 127; |
A példában láthatunk egy deklarációt és négy értékadást, ahol a számnevű változónak adunk más-más értéket, s itt már szám literálokat használunk. Fontos tudni, hogy a primitív típusok képesek a csöndes túlcsordulásra:
...
Code Block | ||||
---|---|---|---|---|
| ||||
byte szám; szám = 127; szám++; |
...
System.out.println(szám); |
...
A rövidke programrészlet eredménye -128 lesz, nem pedig a matematikailag várható 128. Ennek oka, hogy a változó túlcsordult, túllépte az értékkészlete egyik határát, és ezért értékül az értékkészletének másik határértékét veszi fel. Nagyon oda kell figyelnünk erre a tulajdonságra, mivel a programunk mindezt csöndben teszi, legtöbbször igen keserves és hosszú munkával tudjuk csak megkeresni a hiba okát.
...