Versions Compared

Key

  • This line was added.
  • This line was removed.
  • Formatting was changed.

Abban a különös kegyben volt részem, hogy igen kedvező feltételekkel részt vehettem az idei Liferay Symposium rendezvényen, illetve a szimpóziumot egy nappal megelőző találkozón, ahol az agenda fő pontja a kötetlen beszélgetés volt némi ingyen ital és kellemesen csípős mexikói ételek mellett  – Thank you Rea and Steve!

A szerda esti kötetlen beszélgetésre nem térnék ki azon kívül, hogy igen érdekes emberekkel sikerült összefutni, a csütörtöki konferencia viszont felettébb hasznos volt, főleg a kitűzővel együtt átvehető papírtatyó, illetve annak bőkezű tartalma, illetve a fél tízkor való kezdés előtti korlátlan pogácsa és kávéfogyasztási lehetőség okán...(smile)

A program pontosan kezdődött, Joseph Shum bemelegítő előadása során megtudtuk, hogy a Gartner "magic-quadrant" felmérése szerint tavaly a Liferay belépett abba a negyedbe, ahol az elit található. Ezek után Thurzó Máté következett, aki pár mondatban összefoglalta a Liferay 6.1 újdonságait, főbb változásait, egyszerűsödését, amelyekhez egy Boeing 747 – illetve tágabb értelemben a repülés – volt az illusztráció (Joseph egy 16. századi hadihajóval példálózott). Sajnos az első session hamarabb véget ért, mint ahogy a tervek szóltak – a közönség pedig nem igazán segített időt húzni a kérdéseivel, így szerencsére egy egész óra állt rendelkezésre, amelyek kávézással és pogácsázással lehetett eltölteni, beszélgetve az ismerős arcokkal, s természetesen ismeretlen arcokat is sikerült megismerni. Nagyon sok külhoni emberrel lehetett találkozni, sokan jöttek a környező országokból a Symposium előadásait meghallgatni.

A kávészünetet követően a technikai szekció felé vettem az irányt, ahol először Tomáš Polešovský beszélt nagy általánosságban a webes rendszerek biztonsági fenyegetéseiről, majd némileg konkretizált formában a Liferay védettségéről beszélt két – webes biztonsággal kapcsolatos – weboldal által rangsorolt fenyegetések első tíz-tíz pontján végiglépkedve. Ezt követően Julio Camarero beszélt a portál rendszerek akadálymentesítéséről, illetve a Liferay WCAG 2.0 megfelelőségéről. Bár mindkét előadás érdekes volt, s a bemutató során rengeteg hasznos új ismeretekhez juthattunk, de egyiket sem tartottam technikai előadásnak.

A konferenciát ekkor szakította félbe egy ebéd, amely svédasztal formájában manifesztálódott a szálloda éttermében, ahol erősen vigyázni kellett a tányérokra, mert ha az ember óvatlanul hanyatt dőlt, akkor a vadul cirkáló pincérek azonnal elvitték a tányérját. Szerencsére volt bőven még üres tányér... (smile)

Az ebéd végén kérhettünk kávét, amelyet meg is kaptunk az asztalunknál, így a Margit szigeti panorámát szemlélve tudtunk beszélgetni az élet nagy igazságáról, amely szerint rendszerek jönnek, rendszerek mennek: a szívás marad.

Pontban kettő órakor folytatódtak az előadások, továbbra is kitartottam a technikai szekciónál, ahol Armin Dahncke mutatta be a Liferay SAML tudását. Az előadás rövid elméleti gyorstalpaló után végre egy demóval folytatódott, amely során meg tudtuk tekinteni két (majd három) Liferay portál közötti identity propagation működését, a belépés és a kilépés is tökéletesen működött az előre bekészített portálok esetén. Armin ezek után létrehozott egy harmadik Liferay példányt, és megmutatta, hogy pár perc alatt be lehet állítani egy SAML támogatást, ám a technika ördöge homokot szórt a fogaskerekek közé, így egy "Internal Server Error" üzenetet láttunk több percen át, de legalább úgy éreztük, hogy nem csak a fejlesztők szívnak... (smile)

Armin után Marko Čikoš adott elő a Liferay Dashboard lehetőségeiről, bár látványos élő demó volt, sajnos nem sikerült túl technikaira: bevallom őszintén: a felénél elvesztettem az érdeklődésemet a téma iránt, így csak arra kaptam fel a fejem, hogy Armin Dahncke jött vissza, mert időközben megtalálta a probléma okát, és ezt mindenképpen meg szerette volna osztani velünk... (smile)

A fentiek után újra közös program következett: egy kis technikai kávézást követően Julio Camarero mutatta be egy élő Liferay példányon a Site menedzsment lehetőségeit, amely során megtudtuk, hogy létre tudunk hozni egy Site template-et, amelyből tudunk különféle Liferay oldalstruktúrákat létrehozni, amelyeknek a felépítése, oldalai, illetve portlet példányai a template módosításával a példányokban is módosulnak, így kényelmesen lehet kezelni akár tízezer ilyen site-ot is. Ezt követően láthattuk, hogy miképp lehet előre elkészíteni oldal variánsokat (staging), amelyek bármikor éles (live) üzembe lehet tenni kézzel, vagy jóváhagyási workflow alapján, illetve akár ütemezve is. Az előadás végén láthattuk, hogy két variáns módosításait össze lehet fésülni (merge) egy variánsba, majd azt éles üzembe tehetjük.

A programban is említett kávézást követően a szimpózium lezáró blokkja következett, amelyet Joseph Shum nyitotott meg, előadása során az alkalmazásfejlesztés és a Liferay Social Office lehetőségeit ismerhettük meg, ennél több sajnos nem ragadt meg bennem. (sad)

Az utolsó előtti előadás a Liferay Marketplace bemutatásáról szólt, James Falkner röviden vázolta, hogy a Marketplace ötlete legalább három éves, alig halad a dolog és a polcok is üresek, majd Olaf Kock kisétált a közönség elé, a Liferay munkatársai napszemüveget húztak, s felvillanó fénybe kellett néznünk, én szerencsére becsuktam a szemem, így nem felejtettem el az előadás első részét – azóta is várom a fekete autót. Az előadás másodikelső részében láthattuk, hogy a Marketplace körül minden nagyon szép, minden nagyon jó, és mindenki örülni fog neki – ha egyszer elindul. A publikus béta (lásd: éles tesztüzem) júniusban indul, majd az év végén teljes gőzzel beindul, így akinek van telepített és futó Liferay portálja, az képes majd portletet, témát és ilyesmit vásárolni a Liferay Marketplace-en – bár gyanús volt, hogy több helyen is egy Cut the rope ikont láttam a demó Marketplace oldalon. James (és Olaf) nagy tapsot kapott, bár szerintem a többiek nem tudják, amit én.

Az utolsó előadásban Joseph Shum nosztalgiázott azokról az időkről, amikor a Liferay fejlesztők kevesen voltak, és az "íróasztaluk" felett egy ágy volt, így akkoriban jobban haladtak a dolgok, majd mesélt a Community Edition és az Enterprise Edition viszonyáról, az ügyfelekről, a Liferay felépítéséről, tudásáról, kapcsolatairól, illetve egy kicsit a jövőjéről is.

Pár perccel este hat óra után került sor a Liferay kvíz helyesen kitöltő résztvevői közötti sorsolásra, amely során három szerencsés sokezer forintos tanfolyami kedvezményt, egy Liferay könyvet, illetve egy JRebel licencet kapott, illetve a következő kettő kisorsolt csak a könyvet és a licencet nyerte meg.

A kvíz után a 2011-es Liferay Code Camp nyertesei kaptak egy szép nagy táblát, amely egy egész hetes Liferay képzést takart (a táblát hazavihették).

Az esemény lezárása során az étteremben lehetett némi alkohol tartalmú italt fogyasztani, illetve kötetlenül beszélgetni, de ebben már nem vettem részt, elbúcsúztam, akitől tudtam, és hazafelé vettem az irányt.

 

 

Ahogy írtam volt, a kötetlen beszélgetések (Coffee & Networking) során érdekes emberekkel lehetett találkozni, így jelentősen sikerült bővítenem a kapcsolati hálómat, s több helyről is sikerült visszahallani azt a sajnálatos tényt, hogy kis hazánkban (finoman fogalmazva) nem túl erős a Java közösség, kevés embert érdekelnek szakmai jellegű közösségi megmozdulások, pedig Java fejlesztők ezrei dolgoznak országszerte. Sajnos senki nem tudta megmondani, hogy miért ennyire nehéz közösséget építeni... (sad)