Új város, új munkahely, régi élet

Nos, bevégeztetett...

...augusztus elsejétől a nagyfaluban fogok dolgozni, mégpedig a DSS Consulting Kft-nél.

Nehéz dolog volt ez, bár vitathatatlanul könnyebb volt Java fejlesztőként állást keresnem, mint például szimpla IT ismeretekkel. Ha jól számolom, akkor 4 cég keresett meg, hogy gondoltak rám, mint akit el tudnak képzelni munkatársként. És persze legalább 6 állásközvetítőnél voltam, akik közül voltak jól dolgozók, és kevésbé jól dolgozók, de összesen 8 céggel beszéltem legalább egy kört. Volt, ahol a leendő munkaadó mondta ki, hogy nem engem választottak (két cég esetén fordult ez elő), illetve volt 5 másik cég, ahol én mondtam ki, hogy nem őket választottam. Egy biztos volt: augusztus elsejétől a fővárosban kell dolgoznom, s a munkakeresést már januárban elkezdtem, bő fél év alatt rendesen körül lehet járni a témát...

Az utolsó két hét volt a leginkább izgalmas, amikor is már csak három potenciális munkaadó között kellett választanom, ezek közül az egyiket könnyedén kiejtettem, ahol a programozási stílustól nem volt igazán elragadtatva: minden gépnél két fejlesztő ült, az egyik dolgozott, a másik nézte, illetve a fizetés se volt annyira magas, mint a másik két alternatíva esetén...

A legvégén már csak kettő volt, amiből ugye csak egy maradhat... nehéz volt dönteni, két teljesen különböző stílus, jellem és image. Az egyik a nagy cég, ahol több tucat ember dolgozik; a hely fényes, rendezett, de iroda jellegű; s még sincs akkora tömeg, amely túl nagy lenne, a légkör oldott, kellemes. A másik cég kicsi, fél tucat emberrel, az iroda egy lakásból lett átalakítva, a hangulat nagyon jó, s akkora kupi volt benn: mintha hazamentem volna...

Az nagy cégnél nagy projektek, nagy Enterprise Java, nagy munkák, nagy ügyfelek, nagy gépek, nagy szopások. A kis cégnél kis projektek, csak Java, kis munkák, kis ügyfelek, kis gépek, nagy szopások. A pénz - bár motíváció - nem nagyon különbözik, a legtöbb paraméter azonos, a döntés teljes mértékben szubjektív alapon történt, nem tudom megmagyarázni...

Hogy idézzem az kis cég egyik munkatársát: "A jó feleség és a jó szerető között fogsz választani... " Ennél tömörebben nem is lehetne ezt összefoglalni...

Nagy várakozással tekintek a lehetőségek elé, remélem sikerül beilleszkednem, a feladatokat megoldanom, és még akár a fejlődésre is lesz időm... a pszichológus szerint kissé önbizalomhiányban "szenvedek", talán igaza van...

Úgy néz ki, megvan a választott albérlet is, amelyet a héten tekintettünk meg, s élőben sokkal jobb, mint ami a képen látszott... ennek oka (fotós szemmel nézve pusztán annyi, hogy nem nappali - természetes - fényben készültek a fotók, s a gépet se igazán állították át mesterséges fényviszonyokhoz, tehát a színek igencsak félre vannak csúszva a valóságos színektől.

A lakás 52m^2^, amely két szobára, egy világos konyhára oszlik el, természetesen van fürdőszoba és WC is...

Kissé féltem az albérlet kiválasztásától, mert nem hittem, hogy ilyen hamar lehet jó állapotú, viszonylag elfogadható árú (80e forint havonta szerződéssel!) albérletet találni, amelynek a közlekedése is rendben van. A lakás két forgalmas út közötti csendes utcában található, a parkolás a ház előtt ingyen van, a lakástól pár lépésre ott a 47-es villamos, majd a 47-es villamos (ideiglenes) végállomásánál a 4-es villamos végállomása... a 4-es villamosról pedig bármi elérhető, ami Budapesten számít... ugyebár...

Nos, igyekszem olyan konstrukciót kialakítani, hogy a lakást határozatlan időre három hónap felmondási idővel kivesszük, így ez mindkét felet eléggé védi, három hónap elég idő keresni egy másik albit, ha szükséges, és három hónapot ki lehet bírni, ha valami mégsem tetszik a környékben... ez majd kiderül...

Reszkess Budapest, jövünk!